Az alábbi beszámolót dzsék küldte; ennek alapján tényleg jogosnak tűnik a végén olvasható kérdés: megéri?
A legalitás ösvényei
Előfordul az emberrel, hogy a kerek évtizeden át az enyhén szürke zónában végzett tevékenységét – jelesül a szakfordítást – száz százalékig legális útra szeretné terelni, például mert megjött az esze, ellenőrzést kapott, vagy épp ezt igénylik a megbízói. Velem épp ezek egyike a helyzet, és mások okulására megosztom, milyen utat kell ma Magyarországon végigjárnia annak, aki fel szeretné venni az a szakfordítást, mint tevékenységi kört.
Az egyéni vállalkozásom hosszú évek óta működik, kényszerűségből azonban eddig mindenféle dzsókerkategóriákban számláztam az ezirányú tevékenységemet, úgymint „Egyéb titkári tevékenység” vagy „Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás”. (Ez volt a kedvencem. Lemezcímnek mondjuk elég vacak lenne). Érthető okokból ezt sem a köztiszteletnek örvendő adóhivatalunk, sem pedig a megbízók nem különösebben kedvelik hosszabb távon, elhatároztam hát, hogy megcélzom az „Akikre büszkék vagyunk” faliújság egyik előkelő pozícióját, és a teljes törvényesség útjára lépek. Nyelvszakos diplomával rendelkezem, de azt már anno a vállalkozás indításakor közölték, hogy ez, bár kétségkívül megsüvegelendő teljesítmény, korántsem jelenti, hogy államunk szerint is eleget tanulmányoztam az idegen nyelvek sajátosságait ahhoz, hogy e felelősségteljes feladatkört ellássam. Úgynevezett szakfordítói vizsgára van szükség, amelyet a méltán neves Eötvös Loránd Tudományegyetem vonatkozó szakán lehet teljesíteni. Tájékozódtam hát erről, és ezt ebből a PDF-fájlból bárki megteheti:
http://www.elteftt.hu/f/File/szakfordito_vizsga_tajekoztato.pdf
Igen, minden így helyes, sehol nincs tévedés. A vizsgadíj valóban 35 000 (harmincötezer) forint, néhány apró hülyeség, PLUSZ két felbélyegzett válaszboríték, mert a horribilis postaköltség bizony már nem fér bele ebbe az igazán szerény összegbe. Úgyhogy diplomát fénymásoltam, fotózkodtam, címeztem, bélyegeztem, csekket fizettem, és vártam – ez a vizsga évente mindössze két alkalommal kerül megrendezésre, tehát jól kell ütemezni a jelentkezést. A tájékoztató egyéb pontjai is tökéletesen valósághűek: a szakfordítói vizsga a 21. század Magyarországán tollal-papírral-kézzel zajlik, mindenfajta elektronikus segédeszköz használata kifejezetten tilos, csakis papírszótár ér. (Kíváncsi lennék, hányan dolgoznak jelenleg a szakmában ilyen körülmények között.) A vizsga lezajlott az ismertetőben szereplőknek megfelelően (két nap eltáv a munkahelyről), és a végén közölték, hogy „körülbelül” két hónap múlva „várható” értékelés – mint látható, a vizsgaanyag összesen kb. 7000 n, a gyakorlatban saccra 2-3 ezer szónyi mennyiséget jelent mindösszesen. (Ismét kíváncsi lennék, hogy a versenyszférában melyik iroda vagy ügyfél adna munkát egy ilyen „határidőt” ígérő-vállaló fordítónak.) Ezt azért betartották, sokvártatva megérkezett az eredményről szóló értesítő, sikerült, öröm, boldogság, háziünnepség konyakkal és sajtos ropogóssal. Az értesítő persze nem bizonyítvány, azt külön kellett kérni az egyetemtől, újabb 2 hét postai átfutással, de legalább ezúttal a saját borítékjukban.
Ezzel és a vállalkozói igazolványommal a zsebemben behatoltam a területileg illetékes okmányiroda területére. Ekkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni. Szívélyesen tájékoztattak, hogy noha újabb igazán impozáns eredményt tudok felmutatni, a fordítás nevű tevékenységi kör felvételéhez szakfordítói igazolvány szükséges, amelyet az ugyanazon terület illetékes jegyzőjétől igényelhetek a bizonyítvány felmutatása ellenében.
Be kell vallanom, itt elkövettem egy súlyos hibát: óvatlanul épp ezt az időszakot választottam a Budapesten belüli elköltözésre. Mivel az igazolvány címre szól, azt tanácsolták, inkább a költözés után az új otthonomul szolgáló kerület jegyzőjét próbáljam becserkészni. Elsőre sikertelenül, mert noha a vállalkozásom székhelyét az előző kerületi okmányirodában gond nélkül átírták egy egyszerű adásvételi szerződés ellenében, saját magamat nem tudtam állandó lakosként bejelenteni addig, amíg a Földhivatal véglegesen be nem jegyzi a tulajdonjogomat. Bankhiteles lakásról lévén szó, három hónapos fizetési átfutású adásvételit kötöttünk, hogy a hitelfolyósításig tartó banki szöszölés mindenképp beleférjen – ezt ki kellett várni a feltételes eladás véglegesítéséhez. Saját lakcímre való bejelentés nélkül márpedig az igazolvány iránti kérelem nem nyújtható be, továbbá szükség van egy három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványra (aki nem tudná: ez eleve az egyéni vállalkozás indításának egyik feltétele, vagyis esetemben felesleges pénzkidobatás), kétezer-valamennyi forint további illetékre és egy kitöltött adatlapra. Mégpedig erre az adatlapra. Csak a kerületi fejlécet távolítottam el, semmi manipuláció: „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakfordítói tevékenységemet a …alatti, e célra biztosított helyiségben végzem.” De sehol másutt ám! A szomszéd lakásban minden bizonnyal már nem érvényesek ugyanazok a nyelvtani szabályok, így az igazolványod is érvénytelen, sőt, büntetőjogi következményekkel jár, ha netán egy irodában van helyszíni megbízásod, vagy akár az is, ha le merészeled fordítani a vidéken élő nagymamádnak az új turmixgép használati útmutatóját.
Jól van, a mintapolgár kicsit szívja a fogát, még talán egy csendes krvnytk-at is elmorzsol a szája sarkában, de szinte azonnal megbánja. Kivártam a bejegyzést, online újabb időpontot kértem, átjelentkeztem, és a laminálástól még meleg lakcímkártyával átballagtam a jegyzői iroda ügyintézőihez. Leadtam a kitöltött adatlapot, a vizsga után kapott bizonyítványt, a várakozás közben megrendelt és szolgáltatott erkölcsi bizonyítványt. Ezúttal az ügyintéző egyetlen szót sem ejtett semmiféle lakcímigazolásról, csak átvette a paksamétát, ezután elkérte és a tetejére írta a telefonszámomat, és közölte, hogy ehhez ő nemigen ért, majd a kolléganő visszajön szabadságról, az asztalára fogja tenni, és majd felhív, hogy mit kell még behozni az illetéken kívül. – És az időt illetően mi a helyzet? – érdeklődtem. – Ügyintézés 30 nap – hangzott a válasz, pedig a helyénvaló szerintem a következő volna: „Működik a fluxuskondenzátor, körülbelül 1983-ban járhatunk”.
Itt tart a folyamat most. Amint hozzájutok a szakfordítói igazolványhoz, már csak annyi a teendőm, hogy újabb időpontot kérek az okmányirodába, hogy pontot tegyek a végére, és felvegyem a tevékenységi kört. Ehhez a jelenlegi vállalkozói igazolványomat bevonják, megsemmisítik, és újat állítanak ki, 5 ezer forint eljárási díjért, de legalább helyben és azonnal.
A vizsgára való jelentkezéstől számítva nagyjából 10 hónap telt el, de ha a költözést kivonom belőle, akkor is minimum 6-7 lenne. Ez egy vállalkozás életében, pláne gazdasági válságban kutyaidőszámítás szerint szorzandó, de bármikor bárkinek pillanatok alatt elúszhat egy értékes projekt a számlázási lehetőségein.
A procedúra hozzávalói egy személyre a következők:
- kb. 50 ezer forint díjakra, illetékekre és dologi költségekre
- 2 nap az éves szabadságból
- több órányi utazás, várakozás a különböző hivatalokban, szintén a saját munkaidő terhére
- ugyanezen helyeken a belügyi nyilvántartástól az egyetemi alkalmazottakon keresztül két kerület okmányirodai hivatalnokaiig összességében több napnyi, adófizetők által finanszírozott munkaóra
- több ív hivatali és hivatalos papír
Megéri?
Ezek után már nehéz happy endről beszélni, de a teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy dzsék elmondása szerint azóta megkapta az igazolványt.
No related posts.
Húha, ez nem néz ki egy kellemes procedúrának… Én most vagyok az út elején, vagyis szeretném felvenni a fordítói tevékenységet a vállalkozásomba. Gondolom ez a menet kizárólag egy nyelvre adta meg a szakfordítói képesítést, ugye? Nekem 2 lenne…
Múlt ősszel tettem le az eltés szakfordítói vizsgát, a poszt ezen részét meg tudom erősíteni. A többi résszel kapcsolatban viszont azóta történt pár változás, meglepő módon pozitív irányba. Idézek az okmányirodai ügyintéző leveléből:
“Szakfordítói igazolvány kiváltása tárgyú levelére válaszolva tájékoztatjuk, hogy 2009. október 01. nappal megszünt a jegyzőnek azon hatásköre, amely szakfordító és tolmácsigazolvány kiadására vonatkozott.
2009. október 01. napjától szakfordítást vagy tolmácsolást munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az végezhet díjazás ellenében, aki szakfordító vagy tolmács képesítéssel rendelkezik.”
Egyéni vállalkozó/cég ügyében nem vagyok otthon, de kft.-nél csak egy apehos nyomtatvány kell a tevékenység bejelentéséhez, gondolom a szakfordítói (azaz képzettséget igazoló) papír másolatát meg csatolni kell és kész.
Való igaz, egy nyelvre vonatkozik, de a kutya se nézi, miről van papírod és milyen nyelven fordítasz. A számlára úgyis annyi kerül: “fordítás”. Szakmai szempontból persze lehet jelentősége, de jogilag aligha.
Nekünk Bt-nk van és kb. 1000 éve felvettük a tevékenységi körök közé a fordítást-tolmácsolást. Közben szakfordító diplomát szereztem, én is azt gondoltam, hogy nem szükséges semmiféle igazolvány. Viszont ha már jelentkezni szeretnék valahová fordítóirodához,a kitöltendő adatlapon a fordítói igazolvány számát kérik. Az OFFI-hoz is jelentkeztem, szépen ki is töltöttem az adatlapjukat, a csillagozott fordítói ill.tolmácsigazolvány számát firtató részt kihagytam vagy kihúztam (már nem emlékszem-rég volt). Lényeg az, hogy válaszra sem méltattak.
Én pedig gimnáziumban tanítok ezer éve , szintén német szakfordító diplomát szereztem. De hiába próbálkozom, nem kapok fordítói munkát. Pedig még fizettem is egy egyszeri belépési díjat egy bizonyos adatbázisra, de úgy látszik ez kidobott összeg volt!
A fordit.hu 2010 elején készített egy felmérést a fordítókról. Az eredményt még nem publikáltuk nyilvánosan, de annyit elmondhatok előre, hogy az aktív fordítók 75%-a rendelkezett szakképesítéssel, de eleve csak 49%-uk váltotta ki az igazolványát. A kitöltők megjegyzéseiből arra következtettem, hogy viccnek tartották az egész herce-hurcát. Igazuk van!
Nagyon hasznos bejegyzés, de arra is kíváncsi lennék, hogy ha már az ember ezeken a bonyolult lépéseken átrágta magát, akkor a gyakorlatban a becsületes egyéni vállalkozó szakfordítót milyen adó és járulékterhet sújtják. Körülbelül milyen mennyiségű megbízás, illetve milyen értékű megbízás esetén érdemes elgondolkodni azon, hogy az ember belevágjon. Köszi a válaszokat előre is!
Én réges-régen fordítok különböző irodáknak. Fordítói igazolványom ugyan nincs, ám mivel az irodák számára sem a papír a fontos, hanem a színvonal, így ez megoldható (kivéve állami és EU-anyagok esetén). Kérdés, ki igényli a vizsga letételét? De erre a végén válaszolok.
Mindezek ellenére én is találkoztam fordítói vizsgával, ugyanis, mint az ITK vizsgáztatóját, kétszer is megbíztak vizsgáztatással. Amikor rákérdeztem, vajon ha én vizsgáztathatok, azaz megbízhatóan fel tudom mérni, tud-e valaki fordítani vagy sem, akkor alighanem én sem vagyok alkalmatlannak tekinthető, olyan arccal reagáltak, mintha teljesen hülyeséget kérdeztem volna.
És akkor az ígért válasz: a fordítás vizsgázáshoz kötése nem szakmai kérdés, hanem némelyek pénzkeresetének biztosítása.
Hello, nekem “csak” annyi lenne a hozzászólásom (de kellene kb 100 oldal!), hogy… Kirugták Marx-ot, aki a nagy filozófiai alkotásával leirta a kapitalista (és nem lusta) termelés törvényeit ahol csak a MUNKA hozhat létre értéket! Na, Newton is beszélt “munkáról”. Ha felemelem 100-szor a karomat, az MUNKA! Igen, de nem hoz létre semmi értéket. Hát mindezt csak azért írom, hogy tudományosan bebizonyitsam : ha nem lenne bürokrácia, akkor több millió munkanélküli lenne Mo-n! Még mindíg (és még sokáig így
Gimnáziumban tanítok ezer éve , szintén szakfordító diplomát szereztem. De hiába próbálkozom, nem kapok fordítói munkát. Pedig még fizettem is egy egyszeri belépési díjat egy bizonyos adatbázisra, de úgy látszik ez kidobott összeg volt!
Idén tettem le a vizsgát, eredményesen. Megkaptam az érte járó hivatalos “diplomát” is. Meg vagyok elégedve a gyorsaságukkal pont 1 hónap
az eredményhírdetés + 2 hét az aláírt papír postázása. Mivel kis falun lakom és még nem indítottam el az igazolvány kikérést még nem tudom mi vár rám (anyagilag és/vagy időben).
Majd értesítelek beneteket.
Én ismerek valakit, aki minden papír nélkül, fordítóirodát üzemeltet. Nem, hogy szakvizsgája nincs , de még egy sima nyelvvizsgája sem. Egyetemre soha sem járt. Holland, német, magyar, ez a három nyelv, amivel dolgozik.
Én, aki jelenleg nyelveszet szakra járok, nevetségesnek tartom, hogy ez lehetséges, és a szakma nem lép fel az ilyen emberekkel szemben.
Aki évekig, évtizedekig tanul és verejtékkel dolgozik, annak a munkáját teszik értéktelenné, és semmit érővé azok, akik így fordítanak.
Anná -nak
És hogy dolgozik, milyen a munkája minősége? Mert ha kifogástalan, nincs mit mondani. Volt már valaki ellen is akármilyen szankció? Én nem tudok róla….
A fordítóképzés valóban egy vicc. Egyetértek azzal, aki azt írta, nem más, mint egyeseknek pénzkereseti forrás. Mindenkit átnyomnak a vizsgákon, lényeg, hogy legyen meg a létszám,nekik a fizetés. Jól tudják, hogy munka az nincs, de kit érdekel? Azért hitegetni tudják a hallgatókat, amíg odajárnak. Aztán….?
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem… Jelenleg Fordító és tolmács Mesterképzésre járok. Ilyen diplomára is adnak ki fordítói igazolványt? Ez az igazolvány kicsit fantom-jellegű nekem. Keresgéltem az interneten, hogy egyáltalán van-e valami infó róla, de mintha nem is létezne. Fórumokon, mint ez is, említik (említitek
), de pl. egy hivatalos oldalon sem látom, hogy “ez és az a módja és feltétele a kiváltásnak”. Lehet, hogy csak nekem vannak túl magas elvárásaim a tájékoztatással kapcsolatban…
Előre is köszönöm szépen a válasz(oka)t!
Minden jót.
J.
Sziasztok!
Szerintetek mennyi esélyem van nagyon erős középfokú angollal és anyanyelvi szintű románnal? Bejegyzéseiteket olvasva…hogy is mondjam? Elég bonyolultnak tűnik a fordítói pálya!
Ildinek: szerintem semmi, egyelőre tanulj.
Ami a szakfordítóit illeti, nekem simán megvolt, szerintem dzsék költözése bonyolította meg ennyire a dolgot. a vizsga olyan, amilyen, túlvan rajta, anno én az igazolványomat a jegyzői határozat (az is megvolt pár nap alatt) kézhezvétele után azonnal megkaptam a helyszínen, a Polgármesteri Hivatalban.
Sziasztok!
A mi bt-nk tevekenysegi korei kozt is szerepel forditas-tolmacsolas, de en muforditassal kezdtem foglalkozni, angol szakon vegeztem. A muforditast is kotik vmilyen vizsgahoz vagy ¨csak¨ a szakforditast?