Máthé Elek összes bejegyzése

Közösségi proofreading

Elnézést az öszvér nyelvű címért – aki jobbat mond a “közösségi proofreading”-re, azt megköszönöm. A “közösségi szerkesztés” nem ér, mert az mást jelent, a “közösségi olvasószerkesztés” dettó.

Erről az új site-ról van szó: http://bookoven.com/projects/bitesizeedit/

A feltöltött szövegekből a rendszer mindig véletlenszerűen kiválaszt egy mondatot, megadja kontextusnak az előtte lévőt meg az utána jövőt, és lehet ellenőrizni, hogy jó-e. Módosítást javasolhatunk, elpasszolhatjuk (ha bizonytalanok vagyunk, hogy jó-e), vagy jóváhagyhatjuk – aztán a szerző persze majd eldönti, hogy megfogadja-e a tanácsainkat.

Feltölthetjük saját szövegeinket, és ebben lehet hasznos angol nyelvű fordításokat készítőknek – már persze ha a szűk határidő lehetővé teszi, hogy megvárjuk, amíg minden mondatunk sorra kerül… De a gondolat érdekes, és ha elég sok felhsználó csatlakozik, nagyon pörgővé válhat.

Önkéntes TED-fordítók kerestetnek

Talán furcsa gondolat lehet fordítóknak ingyenmunkát javasolni, de itt nemes a cél (igen, tudom, a megbecsülésért semmit nem kapni a boltban – de hátha mégis érdekel valakit). A TED-en elhangzott előadások fordítása a projekt. Ha valaki esetleg még nem hallott volna róla (már ezért megéri elolvasni ezt a posztot), a TED (Technology, Entertainment, Design) egy “elit” konferencia, amelynek előadásait elérhetővé tették a neten. Rövid, húsz percnél nem hosszabb előadások (angolul), de zseniálisak az előadók és érdekesek a témák. Nem akarnám sokat magyarázni, ezt látni kell. Ezen előadások feliratozása már elkezdődött, de természetesen még jó sok fordítóra lenne szükség – itt lehet jelentkezni, ha valakit érdekel a téma. Érdemes.

A projektről Komavárytól értesültünk – köszönjük szépen a figyelemfelhívást.

Így lehetsz fordító

Az alábbi beszámolót dzsék küldte; ennek alapján tényleg jogosnak tűnik a végén olvasható kérdés: megéri?

A legalitás ösvényei

Előfordul az emberrel, hogy a kerek évtizeden át az enyhén szürke zónában végzett tevékenységét – jelesül a szakfordítást – száz százalékig legális útra szeretné terelni, például mert megjött az esze, ellenőrzést kapott, vagy épp ezt igénylik a megbízói. Velem épp ezek egyike a helyzet, és mások okulására megosztom, milyen utat kell ma Magyarországon végigjárnia annak, aki fel szeretné venni az a szakfordítást, mint tevékenységi kört.

Így lehetsz fordító bővebben…

A legnehezebb nyelv?

Nincs mit csodálkozni azon, hogy a nyelvtudás ilyen szinten áll hazánkban, ha ilyen cikkek jelennek meg.

Pedig van benne több értelmes gondolat is, de mit lehet kezdeni az ilyen megállapításokkal:

Az angollal ellentétben egyébként az igeidők használata a magyar nyelvben olyannyira egyszerű, hogy akár jelennel is képezhető jövő: „holnap megcsinálom”.

Tessék mondani, hogyan lehet a magyarban a jövő időt nem jelen idejű alakkal képezni? A magyarban egyszerűen nincs jövő idejű igealak. A “meg fogom csinálni” jelentésében persze jövő időre utal, de jelen idejű ragozás.

De a legjobb ez a mondat:

Ezt a helyközpontúságot Koháry Ilona a „nyugat” és „kelet” közti kompország-létnek tudja be, mint ahogyan az angolban a felszólító mód leegyszerűsödése szerinte a brit gyarmatbirodalmi múlttal hozható összefüggésbe.

Az első tagmondat gyakorlatilag értelmezhetetlen – a nyelvnek nincs fogalma arról, hogy ki mit nevez keletnek vagy nyugatnak, ettől teljesen függetlenül alakul a használók által, akiknek nagy része egyébként valószínűleg sajnos nem is ismeri Ady találó kifejezését. A második tagmondatnak pedig egészen egyszerűen semmi köze a nyelvészethez vagy a nyelvtörténethez. Ha jól értem, itt azt akarja mondani a nyilatkozó, hogy mivel a brit gyarmatokon olyan kulturálatlanok voltak az alattvalók, hogy még angolul sem tudtak rendesen, ezért szegény gyarmatosítók kénytelenek voltak a lehető legegyszerűbb formában kiadni utasításaikat, és így alakult ki a jelenlegi felszólító alak. Az még csak a kisebbik baj ezzel a gondolattal, hogy alaptalan felsőbbrendűségi tudatot sugall – de nyelvtörténetileg is teljesen megalapozatlan.

Kepes utolsó Rózsa-interjúját félrefordították Bolíviában?

Ha igaz a címbeli feltételezés, aligha kérdéses, miért történt a félrefordítás. A Népszava információi szerint bolíviai magyaroktól származik az információ:

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1185088

A Hírextrán is szinte ugyanez jelent meg:

http://www.hirextra.hu/2009/04/24/bolivia-rosszul-forditottak-le-a-rozsa-flores-interjut/

Ők is MTI-hírként jelentették meg, és egy bolíviai újságra hivatkoznak. Az ott megjelent szöveg ismerete nélkül persze lehetetlen eldönteni, hogy valóban félrefordították-e.